<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="mr">
	<id>https://mr.bharatpedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE</id>
	<title>पंचायतन पूजा - आवृत्ती इतिहास</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://mr.bharatpedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://mr.bharatpedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;action=history"/>
	<updated>2026-08-25T23:59:40Z</updated>
	<subtitle>विकिवरील या पानाच्या आवृत्त्यांचा इतिहास</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://mr.bharatpedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;diff=6235&amp;oldid=prev</id>
		<title>ImportMaster: robot: Import pages using विशेष:आयात</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://mr.bharatpedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8_%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;diff=6235&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-05-01T16:20:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;robot: Import pages using &lt;a href=&quot;/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%B6%E0%A5%87%E0%A4%B7:%E0%A4%86%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%A4&quot; title=&quot;विशेष:आयात&quot;&gt;विशेष:आयात&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;नवीन पृष्ठ&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[चित्र:Traditional Indian Print by Artist Raja Ravi Varma.jpg|इवलेसे|राजा रवी वर्मा यांनी काढलेले पंचायतनाचे चित्र]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;पंचायतन पूजा&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  म्हणजे पाच देवांचा, पाच गुरूंचा, पाच थोर व्यक्तींचा किंवा पाच वस्तूंचा समुदाय आणि त्यांची पूजा होय.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=0CQ-AAAAIAAJ&amp;amp;q=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8+%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;dq=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8+%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjay6yH_7bkAhUZILcAHYgXAoEQ6AEIOTAC|title=Vaidika siddhānta ratnāvalī|last=Śāstrī|first=Satyapāla|date=1972|publisher=Suśīla Bandhu|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;br /&gt;
विभिन्न उपास्य देवांना मानीत असलेल्या उपासकांमध्ये असलेले द्वेष कमी करण्यासाठी [[आद्य शंकराचार्य]] यांनी समाजात जाणीवपूर्वक पंचायतन पूजेची सुरुवात केली.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=kbbTAgAAQBAJ&amp;amp;pg=PT84&amp;amp;dq=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8+%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjlt8HGgbfkAhW063MBHbijAWUQ6AEIQTAD#v=onepage&amp;amp;q=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8%20%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;f=false|title=श्री गुरूजी: दृष्टि और दर्शन|date=2007-01-01|publisher=Suruchi Prakashan|isbn=9788189622268|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt; ह्या पद्धतीनुसार विष्णूपंचायतनात हरी ([[विष्णू]]), [[शिव]], [[गणपती]], तेज ([[सूर्य|भास्कर]]) आणि [[देवी]] (अंबा) ह्या पाच देवांचे पूजन होते. ह्या पाच देवतांतून उपासक ज्याला प्रधान मानीत असेल त्याला मुख्य स्थान देऊन आजूबाजूला दुसरे चार देव ठेवून पूजा करायची. याच्या परिणामी &amp;#039;गणेश पंचायतन&amp;#039;, &amp;#039;शिव पंचायतन&amp;#039; वगैरे सुरू झाले. पंचायतन पूजापद्धतीने माणसांच्या श्रद्धा जपल्या गेल्या आणि समाजात असलेला विभिन्न संप्रदायांमधील राग द्वेषही कमी झाला.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=rApiBQAAQBAJ&amp;amp;pg=PT8&amp;amp;dq=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8+%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjlt8HGgbfkAhW063MBHbijAWUQ6AEIUDAF#v=onepage&amp;amp;q=%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8%20%E0%A4%AA%E0%A5%82%E0%A4%9C%E0%A4%BE&amp;amp;f=false|title=Samajik Samrasta|last=Modi|first=Narendra|publisher=Prabhat Prakashan|isbn=9789350482353|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
गणपती, शिव, हरी (विष्णू), तेज (भास्कर) आणि अंबा ह्यांचे पूजन म्हणजे बुद्धी, ज्ञान, लक्ष्मी, तेज आणि शक्ती ह्यांची उपासना. मानवी विकासात ह्या पाच तत्त्वांचीच आवश्यकता असते.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*राम पंचायतनात [[राम]], ल्क्ष्मण, [[सीता]], भरत-शत्रुघ्न आणि [[हनुमान|हनुमाना]]चा समावेश होतो.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=TL5HAAAAMAAJ&amp;amp;q=%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;dq=%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjMu--Ag7fkAhUL7XMBHSAvAJ8Q6AEILzAB|title=Tulasīdāsa aura unake kāvya|last=Bhāradvāja|first=Rāmadatta|date=1964|publisher=Sūrya-Prakāśana|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*शिव पंचायतनात [[शंकर]], [[विष्णू]], [[गणेश]], [[सूर्य]], देवी हा क्रम आहे.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=lGXDDgAAQBAJ&amp;amp;pg=PT143&amp;amp;dq=%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%B5+%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwiz1ae-g7fkAhWM73MBHbC4AQ8Q6AEIMTAB#v=onepage&amp;amp;q=%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%B5%20%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;f=false|title=Hindu Manyataon Ka Dharmik Adhaar : हिन्दू मान्यताओं का धार्मिक आधार|last=Dwivedi|first=Bhojraj|date=2017-04-29|publisher=Diamond Pocket Books Pvt Ltd|isbn=9789352619467|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*सूर्य पंचायतानात देवांचा क्रम सूर्य, शंकर, गणेश, विष्णू देवी असा आहे.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=kPJsDwAAQBAJ&amp;amp;pg=PA167&amp;amp;dq=%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF++%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwj1vIjZg7fkAhXJ7HMBHemtC-AQ6AEIKDAA#v=onepage&amp;amp;q=%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF%20%20%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;f=false|title=Shree Shani Sanhita: Shani Poojan Vidhaan aur Shani Saadhana|last=Arya|first=Guru Gaurav|date=2018-09-10|publisher=Educreation Publishing|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*देवी पंचायतन म्हणजे देवी, विष्णू, शंकर, गणेश, सूर्य &amp;lt;ref name=&amp;quot;:0&amp;quot;&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=sVZSjywOzccC&amp;amp;pg=PT177&amp;amp;dq=%E0%A4%A6%E0%A5%87%E0%A4%B5%E0%A5%80+%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjz68r1g7fkAhVi8XMBHYX0CC4Q6AEIMTAB#v=onepage&amp;amp;q=%E0%A4%A6%E0%A5%87%E0%A4%B5%E0%A5%80%20%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;f=false|title=Bharatiya anka pratika koSa|last=Nishantketu|first=Acharya|date=2001-01-01|publisher=Prabhat Prakashan|isbn=9788173153471|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*गणेश पंचायत म्हणजे गणेश, विष्णू, शंकर,  सूर्य,  देवी&amp;lt;ref name=&amp;quot;:0&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
समर्थ पंचायतनात समर्थ [[रामदास]]स्वामी, जयरामस्वामी वडगावकर, रंगनाथस्वामी निगडीकर, आनंदमूर्ती, आणि केशवस्वामी यांचा समावेश होतो.&amp;lt;ref&amp;gt;{{स्रोत पुस्तक|url=https://books.google.co.in/books?id=u6BHAAAAMAAJ&amp;amp;q=%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%A6%E0%A4%BE%E0%A4%B8+%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;dq=%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%A6%E0%A4%BE%E0%A4%B8+%E0%A4%AA%E0%A4%82%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%A8&amp;amp;hl=en&amp;amp;sa=X&amp;amp;ved=0ahUKEwjw_arTgrfkAhWe7HMBHcbbCcQQ6AEIKDAA|title=Marāthī aura usakā sāhitya: Marāṭhī-bhāshā aura sāhityakā paricayātmaka viśleshaṇa|last=Mācave|first=Prabhākara|date=19??|publisher=Sarasvatī Sahakāra Dillī-Śāhadarā kī ora se Rājakamala Prakāśana|language=hi}}&amp;lt;/ref&amp;gt;  याबद्दलचा एक श्लोक असा आहे :- &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;श्रीरामदास जयराम रंगनाथ।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;आनंदमूर्ति केशव सनाथ।।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;ऐसे हे पंचायतन समर्थ।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;रामदासस्वामींचे॥१॥&amp;lt;br /&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;हे दिसताती वेगळाले।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;परी ते स्वरूपी मिळाले॥।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;अवघे मिळोनि येकच जाले।&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
;;;;;;निर्विकारवस्तु॥२॥&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==हेदेखील पहा==&lt;br /&gt;
[[वैदिक प्रतीक-दर्शन]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==हे सुद्धा पहा==&lt;br /&gt;
* [[अंगारकी चतुर्थी]]&lt;br /&gt;
* [[अष्टविनायक]]&lt;br /&gt;
* [[अक्षरारंभ]]&lt;br /&gt;
* [[काकतीय]]&lt;br /&gt;
* [[गण]]&lt;br /&gt;
* [[गणपती]]&lt;br /&gt;
* [[श्री गणेश अथर्वशीर्ष]]&lt;br /&gt;
* [[गणेश उत्सव]]&lt;br /&gt;
* [[पुण्यातील गणेशोत्सव]]&lt;br /&gt;
* [[सार्वजनिक गणेशोत्सव]]&lt;br /&gt;
* [[मोदक]]&lt;br /&gt;
* [[शिव]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===सार्वजनिक गणेशोत्सव===&lt;br /&gt;
* [[कसबा गणपती सार्वजनिक गणेशोत्सव मंडळ]]&lt;br /&gt;
* [[केसरीवाडा सार्वजनिक गणेशोत्सव मंडळ ]]&lt;br /&gt;
* [[गुरुजी तालीम सार्वजनिक गणेशोत्सव मंडळ]]&lt;br /&gt;
* [[तांबडी जोगेश्वरी सार्वजनिक गणेशोत्सव मंडळ]]&lt;br /&gt;
* [[तुळशीबाग सार्वजनिक गणेशोत्सव मंडळ]]&lt;br /&gt;
* [[श्रीमंत दगडूशेठ हलवाई गणपती]]&lt;br /&gt;
* [[लालबागचा राजा]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==प्रसिद्ध गणपती मंदिरे==&lt;br /&gt;
* [[अष्टदशभुज (रामटेक)]]&lt;br /&gt;
* [[चोर गणपती, सांगली]]&lt;br /&gt;
* [[वरदविनायक (भद्रावती)]]&lt;br /&gt;
* [[विशाल गणपती]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
संदर्भ &lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
[[वर्ग:हिंदू संस्कृती]]&lt;br /&gt;
[[वर्ग:हिंदू धर्म]]&lt;br /&gt;
[[वर्ग:हिंदू दैवते]]&lt;br /&gt;
[[वर्ग:उपासना पद्धती]]&lt;br /&gt;
[[वर्ग:पूजा पद्धती]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ImportMaster</name></author>
	</entry>
</feed>